Pusztamérges község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Lakosság: 1319 fő
Terület: 24.39 km²
Népsűrűség: 54,08 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 62

Fekvése

Története

IV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival, ezért a név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg. Címeravatás időpontja 1994. szeptember 9-én). Ez idő alatt is lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma már nincs nyoma.

Mátyás király (1452-1490) 1462. augusztus 17-én (533 évvel ezelőtt) Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. 1469-ben Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerősíti. 1562-ben I. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot. 1553-ban Adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1572-ben Rácokat telepítenek ide. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozik. Az 1721 szeptemberében lezajlott boszorkány-perekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is ír mérgesi asszonyról.

1800-as években a terület MÉRGES nevű kisasszonyok tulajdona ,ettől kezdve öröklődött a falunévben. A mérges szó az urukat elemésztő asszonyok munkálkodását is őrzi, meg az igen mérges természetű pusztai emberek emlékét, a későbbi betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát)

Valamikor Mérges Jászberény város közbirtokosságának lakatlan pusztája volt és Kiskunmajsa községhez volt csatolva. Jászberény város közbirtokosságától már az újabb időben bérelték id. Meszes Mátyás és társai.

1902-ben Ormódy Béla szegedi földbirtokos örökáron megvette a MÉRGES kisasszonyok földjét, s mindjárt megkezdte a parcellázást. (Azóta őt Pusztamérges megalapítójaként említjük. A község egyik utcája az ő nevét viselte.)

Pusztamérges területe 4238 kh föld. A területe hepe-hupás, dimbes-dombos, szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal, a sovány csomoros, értéktelen nyárfákkal gyéren erdősítve, itt-ott ligetes, akácokkal tarkítva.

1902-től kezdték megszállni a lakosok: Meszes Mátyás, Dobó István, Wolford Antal, Papp Ferenc ( Pusztamérges legidősebb lakosa Papp Illés bácsi apja ), Gyuris Antal, Mucsi András stb. – akik földbe vájt kunyhóban laktak. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos készítették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. "nagytelepen", 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A telepítésben segített: Pittroff Kornél, Csáky Béla, Saághy László.

A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles beltelkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szőlőtelepek is létesülnek: 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold huszonöt holdas szőlőtelepet hoznak létre. 1906-ban a 130 holdnyi területen Dr. Grűner Fülöp Hungária szőlőtelepet hoz létre. 1908-ban Kiss Ferenc is szőlőtelepet hoz létre. A szőlőtelepek idevonzották a munkásságot, mivel megélhetésüket biztosítva látták. Földet szereztek, házakat építettek, de a rettenetes homokutak miatt a legközelebbi városok megközelíthetetlenek voltak. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével. Iskolát a lakosság tanköteles gyermekeinek nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak.

1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest vármegyétől és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolják. Október 1-jén Öttömös kisközséggel együtt körjegyzőséggé alakult. Első bírója Zsarkó Ferenc, első körjegyzője Jung József, első pénztárnoka Wolford Antal voltak. Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926. végén szerzett.)

Első teendő: iskolák alapítása volt. Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bővült még egy tanosztállyal s ez 1926-ig állt fenn. Dr. Pogány Frigyes magyar királyi közoktatási államtitkár urat az iskola építésében elért elévülhetetlen érdemei jutalmául Pusztamérges község képviselőtestülete a község lakosságának óhajából díszpolgárává választotta.

1909. Szeptember 4-től szülésznői állást létesítenek. 1910-ben segédjegyzői állás létesítése, később kézbesítői állás, melyet Dunai Ferenc töltött be, s aki hosszú éveken át ellátta a háború alatt és után is a kézbesítői, végrehajtói, adóügyírnoki teendőket. 1910. szeptember 16-án postai ügynökség létesült, később a megnövekedett forgalom miatt mint postamesterség működött. (A Jelenleg Felszabadulás utca 18. szám alatt volt az első posta épülete, ezt követően a Felszabadulás u. 58. szám alatt, majd a 70-es évektől mostani helyén, Felszabadulás u. 51.sz.alatt.)

A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyűlés hozta létre a csendőrőrs létesítése által.

1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére. A község részéről 65 ezer arany korona volt biztosítva, mint hozzájárulás. (1914 júliusában már minden készen állt a földmunkák megkezdéséhez, amikor azt a háború meghiúsította.)

Konklúzió: Pár szőlőbirtokos a tíz év alatt, mai szóhasználattal élve, un. "TŐKEINJEKCIÓVAL" úgy gazdaságban, mint lélekszámban CSODÁT művelt. Nem mást tett, mint MUNKÁT és lehetőséget adott, épített házakat, amit a lakosok később megvásárolhattak.

1913. április 26-tól körorvosi állás létesül. (csak 1920. ápr. 1-től volt betöltve). 1918.-ban a lelkészi állást augusztus 19-től Illés Mihály plébános töltötte be, aki a templom felépítése érdekében mindent megtett, de csak az alap megépítéséig jutott el, a nehéz gazdasági viszonyok miatt. (Később, 1936 őszén Illés plébános elhelyezése következtében idekerült Delia István plébános kitartó munkájának, fáradalmat és a sorssal megalkuvást nem ismerő egyéniségének eredményeképpen 1937 szeptemberében kezdődtek meg az építési munkálatok, vitéz Orgoványi mérnök vezetése alatt.) Ebben az évtizedben érezhető a világháború hatása.

1920. április 1-jétől a körorvosi állást is betöltötték. A település 1921-ben saját bankot létesít Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven. 1923 decemberétől telefonvonal létesült. 1925. Augusztus 6-án állatorvosi állás létesítése. 1926-ban 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola működött 6 tanítóval.

Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Dr. Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. Gyógyszertár működtetése és vásártartási engedély megszerzése.

1928-ban tárgyalások Kecskemét – Kiskunmajsa – Pusztamérges gazdasági vasút létesítéséről. Mostoha gazdasági viszonyok miatt meghiúsult. 1930-ban megalakul tűzoltó egyesület. Villamosítással kapcsolatos megbeszélés a környező településekkel. Tervezésig sem jutottak el.

A község alakulásától fogva mindig küzdött azért, hogy a 25 – 30 – 42 km-re lévő városokkal össze legyen kötve. Ezt mutatja a szegedi gazdasági kisvasút létesítése, és a vasútnak bármely irányból történő bekapcsolódására való törekvés a községbe. A falut igazán nyitottá a telefonvonal létesítése és a gazdasági kisvasút megépítése tette.

1932-ben kiássák a községi közkútat. Pusztamérges – Kígyós összekötő út építésének megkezdése. 1933. november 22-én befejeződött az útépítés. Az út építése előtt a termények értékesítése lehetetlen volt, potom áron kellett azt eladni. Az út építése által óriási méreteket öltött a forgalom és ezzel együtt a lakosságnak verejtéke által megtermelt bornak az értékesítése kezdett a világpiacokon feltűnni és értékes lenni. Külföldön is ismertté vált (Ausztria, Hollandia, Belgium, Csehország) a jó zamatú pusztamérgesi bor. A község lakossága mindent megtett amit tehetett. A semmiből olyan kultúrát teremtett, mely dicsőségére válna bármely nagyvárosnak is. Ekkor már az ország minden részében ismerik a pusztamérgesi bor zamatát, mely legnagyobb részt a Veltelíni, Rizling, Kövidinka, Nemes Kadarka szőlőfajtákból származik.

1935-ben 14 hintó, 181 szekér és 1 személyautó tulajdonos volt. 1937-ben 6 lány osztály, 6 fiú osztály és 6 vegyes osztályban 339 fő tanult. Templom építésének megkezdése. A község határában egyre több tanya épül. A falu a fejlődés és a kultúra útján halad. Lakosságának nagyobb része gabona és szőlőtermeléssel foglalkozik. Kereskedelem a gyümölccsel, borral, szőlővel. 1937-ben a községben 1 községháza, 1 orvosi lakás, 1 gyógyszertár, 1 postahivatal, 1 állomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, 1 vendéglő, 3 utcai kimérésű bor üzlet van. A munkás viszonyok kedvezőnek mondhatók, mert a munkabérek a megélhetést biztosítják.

1939-ben befejeződik a templom építése. 1940-ben iparosodás kezdődik. A község további nyitottá válását segítette az összekötő út megépítése. 1944-ben a csendőrséget felváltja a 9 tagú polgárőrség, s 1945-ben a demokratikus rendőrség. 1945-ben a telefonhálózatba Szegeden át kapcsolódik a község.(Korábban Kisszálláson keresztül.) 1946. április 26-án Földműves szövetkezet megalakulása ( 1968-tól ÁFÉSZ). 1949-ben két szövetkezeti csoport alakult: Úttörő Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet kisbirtokosokból. (A foglalkozási arányok bemutatása az 1960. évnél feltüntetve.)

1950-ben kedvezőtlen helyi adottság, gyenge felszerelések miatt nem tudtak számottevő eredményt felmutatni, s a két szövetkezetből egy alakul Rákóczi névvel. Önálló postahivatal kezdi meg működését. Az 1950-es években hét kiskereskedelmi hálózati bolt működik, és hét vendéglátóegység. A belterület villamosítása 1958 év végére, tanyavillamosítás állami támogatással folyamatosan történt. (1989-ig.) A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1949. és 1960. években.

őstermelés: 1949-ben: 1824 fő, 1960-ban 1532 fő
ipar: 1949-ben 161 fő, 1960-ban 171 fő
kereskedelem: 1949-ben: 70 fő, 1960-ban: 94 fő
közszolgálat: 1949-ben 16 fő, 1960-ban 41 fő

1961-től Rizling Mg. Termelőszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. 1963. március 31-től Földműves szövetkezet központja Üllésre helyezve. Pusztamérges – Öttömös – Rúzsa – Üllést egymással és a megye központjával összekötő buszjárat indul. 1966-ban egészséges ivóvíz ellátása érdekében 1966-ban megalakult a törpevízmű, s 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. 1974-75-ben megszűnt a kisvasút, amelyet 1989-ben a Pusztamérges – Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel.

A rendszerváltás után építési telkeket alakítottak ki. Letelepedés elősegítése érdekében Képviselőtestületi döntés alapján az építéshez, vállalkozáshoz az önkormányzat ingyen biztosít telket, csak a közmű költségét kell megfizetni. 18 új telek került kialakításra.

1991 tavaszán az egész ország területére, sőt több ország gazdasági szervezeteinek küldtek körlevet, melyben ismertették Pusztamérges múltját, jelenét és jövőbeni lehetőségeit. Május 17-én I. és II. Világháborús emlékmű avatás. Kivitelezési költség 450000 Ft.

1992-ben falusi Turizmus kialakítása: Főleg Dániából, de már Olaszországból, Finnországból, Franciaországból, Kínából és Németországból is fogadtunk vendégeket. Turisztikai Csoport létrehozása. Angol- és német nyelvű tanfolyamok szervezése. Vendégfogadó házak kialakítása. Belterületi gázvezeték kiépítése Kivitelezés összege 15.149.017 Ft, mely nagyobb része lakossági önerő. Olasz beruházó által 250 MFt értékben un. zöldmezős beruházással szárnyas vágóhíd épült (ennek feltétele volt a vezetékes gáz megépítése). Csongrád és Bács-Kiskun megyéből 40 fő dolgozik a vágóhídon, kb. 100 libatartó család neveli és szállítja az élő libát, tehát mintegy 140 családnak biztosít megélhetést. Október 22-én Csongrád Megyei Közgyűlés Pusztamérgesen tartotta közgyűlését, első alkalommal ilyen kistelepülésen.

1993-ban Pusztamérges község Önkormányzata elnyerte az EXPO-börze közönségdíját. A Falusi turizmushoz kapcsolódóan 1993-ban Forró Fogadó néven, mintegy 7 holdas területen megnyitotta kapuit egy szabadidős központ, ahol szállás, étkezés és egyéb kulturális programlehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Kapcsolatfelvétel Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány miniszterével. 1,5 millió DEM hozzájárulással egy középfokú mezőgazdasági képesítést adó oktatási intézmény épül, amely 1996. szeptember 1-jétől mintegy 120 tanulónak biztosít továbbtanulási lehetőséget és kollégiumi ellátást. Ez elősegíti a népesség megtartását. A tartomány miniszterétől Pusztamérges község 2 tűzoltóautót, 1 tehergépkocsit, 1 iskolabuszt, 1 személygépkocsit, kollégiumi felszereléseket kapott. A pusztamérgesi beruházás kapcsán, közbenjárásunkkal Csongrád megye több települése kapott mentőt, tűzoltóautót és személygépkocsit. Első olyan beruházás Magyarországon, ami egy un. speciális mezőgazdasággal foglalkozó (homoki növénykultúrák termesztése) térség fiataljainak ad képzési lehetőséget helyben. Nagy jelentőségű ez a térség népességmegtartó erejének szempontjából.

1994-ben a község teljes közvilágításának korszerűsítése valósult meg a német szénsegély konstrukcióban. Szeptember 9-én, Pusztamérges címerének avatása, 24-én a mezőgazdasági középiskola alapkövének elhelyezése ünnepélyes keretek között. A Szegedi Szépmíves Céh szervezésében képzőművészeti tábor kezdte meg működését.

1995-ben az országban elsőként Pusztamérges Önkormányzata irodát adott át a Csongrád Megyei Agrárkamara gazdajegyzőjének elhelyezésére. Kistérségi Információs Turisztikai Iroda létrehozása.

1995. március 10-e az ENSZ iparfejlesztési szakértőinek döntése alapján Pusztamérges község Önkormányzata egy Pilot projectet nyert el Pusztamérges falu helyi iparosításának hosszantartó intézményes támogatására.(a project leírása mellékelve) Augusztus 20-án történt meg Pusztamérges második díszpolgárának avatása: Dr. Galambos Miklós esperes úr személyében.(38 éve teljesít szolgálatot Pusztamérgesen) Október 21-én került megrendezésre az I. Nemzetközi Töltöttkáposzta főző verseny, amelyre többek között Romániából, Németországból, Írországból és természetesen Magyarország számos településéről is érkeztek vendégek.

November elején kezdődött meg – lakossági finanszírozással – Pusztamérges összes belterületi útjának 4 m széles szilárd burkolattal való ellátása. (Mintegy 25.000 m2)

1995. karácsonyára az összlakosság teljes megelégedésére a falu karácsonyfája alá a teljes úthálózat igazi ajándékként került. Ez év decemberében a Területi Főépítészi Testület javaslata alapján Pusztamérges község képviselheti Magyarországot az 1996. ÉVI EURÓPAI FALUFELÚJÍTÁSI DÍJ pályázaton.

1996 szeptemberében nyitotta meg kapuit a német támogatással felépült mezőgazdasági szakiskola. Az 1996. évi Európai Falufelújítási Díj pályázaton különdíjat nyert Pusztamérges egyetlen magyar településként. A Virágos Magyarországért pályázaton a falvak kategóriájában az első helyet szerezte meg a község.

Nevezetességei

Következő községek

További községek